Házaspárok tábora

Nagyszerű tábor, kitűnő szakemberek és csodálatos környezet!

http://www.kettenegyutt.hu/hazasparoktabora2012.php

Mindenkit szeretettel várunk, aki szeretné a kapcsolatát jobbítani vagy erősíteni.

Szeretettel ajánlom mindenkinek a következő filmet. Az ifjúság nagyon ügyes pantomim bemutatóját érdemes komolyan átgondolni.
Mit is akar mondani nekem ez a jelenet?
Tényleg azt gondoljuk, hogy a jó tulajdonságaink elegendők ahhoz, hogy segíthessünk másokon?
Bárcsak észre vennénk, hogy Jézus nélkül nem sikerülhet.

   A Segítő c. film lejátszásához ide klikkeljen

BSZE Diplomaosztó

Tisztelt Hallgatóink!

Szeretettel várjuk Önöket az utolsó "hivatalos" Bibliai Szabadegyetemi alkalomra, a Diplomaosztóra!

Szeretnénk egy oklevéllel meghálálni a hűségüket a rendszeres látogatásért! Akik regisztráltak a félévek során, azok oklevelet kapnak!

A sorozatot fórummal zárjuk, melyen kérdéseikre Zarka Péter fog válaszolni!

Tisztelettel,

Csizmadia Róbert
szervező

MEGHÍVÓ

Tisztelt Hölgyem/Uram!

A Hetednapi Adventista Egyház Pécsi Gyülekezete tisztelettel meghívja gyülekezeti kápolnájának ünnepélyes avatására!

Hosszú évek építkezése után eljutottunk oda, hogy sor kerülhet a gyülekezeti kápolna felavatására. Igaz, közösségünk már évek óta itt tartja istentiszteleteit és programjait, de erre az évre sikerült mindent úgy elrendezni, hogy felszentelhetjük imatermünket az istentiszteleti alkalmakra.

Az avatás ideje: 2012. május 12-én, szombat de. 10 óra (12:30-ig),
helyszíne: 7630-Pécs, Buzsáki Imre utca 5.

A kápolna felépítésével az volt a célunk, hogy szolgáljuk a város és a régió szükségleteit és segítsük az embereket a szeretet, a remény és a hit megtalálásában.

Örülünk, hogy e cél elérésével lehetővé vált, hogy közérdekű lelki, nevelési és szociális célokat szolgáljunk:

• bibliai témájú előadássorozatok
• istentiszteletek
• játszóházak, gyermekfoglalkozások
• élelmiszer és ruha raktározás és segélyezés 
• életmód és életvezetési tanácsadás és tanfolyamok

Szeretettel várjuk a felszentelési istentiszteletet követő állófogadásra is.

Tisztelettel,
Csizmadia Róbert
lelkész

Jézus tanításai - BibIiai Szabadegyetem +

János első levele

A tegnap esti Bibliai Szabadegyetem János első levelét bemutató előadás megtekinthető a következő helyen: János első levele.

Péter második levele és Júdás levele

Ismét feltöltöttem a legutóbbi Bibliai Szabadegyetemi előadást azok számára, akik nem tudtak eljönni a múlt szerdán. Megtekinthető a következő linkre kattintva:  2Péter és Júdás levele

Péter első levele

Újabb videót tettem fel a Bibliai Szabadegyetemről. Péter első levelének az előadója Ősz-Farkas Ernő.
Örülök, ha megnézhetik azok, akik nem tudtak eljönni az előadásra, vagy akik ott voltak, de ismét szeretnék megnézni. A videó a következő helyen tekinthető meg: BSZE Péter első levele

Családi vetélkedő március 31-én 17 órakor

Gyűrű-kúra klub Budapesten március 24-én

Március 24-én 16 órától Budapest, Práter utca 12.

BSZE Jakab levele

Azok számára, akik nem tudtak eljönni a múlt héten a Bibliai Szabadegyetemre és akik újra szeretnék hallgatni, azok számára a következő helyről elérhető: Jakab levele

"Mi lenne, ha Krisztusnak adnánk mindent?" - Ifjúsági imahét

Az ifjúsági imahét alkalmából imaórákat tartunk minden este a gyülekezetben 17 órakor.

Az imahét írott anyaga letölthető a következő oldalról:

http://adventista.hu/index.php?option=com_docman&task=cat_view&gid=42&Itemid=111

Mindenkit szeretettel várunk!

ADRA a Híradóban

http://www.hirado.hu/Hirek/2012/03/11/12/Karpataljai_diakok_es_lengyelek_is_erkeznek_a_marcius.aspx

Nők Imanapja - március 24.

Köszönjük 1%-os felajánlását!

Köszönjük, hogyha adóbevallásában a Hetednapi Adventista Egyház-nak ajánlja fel adója 1 százalékát! Technikai számunk: 0248. További információkat talál az egyház országos honlapján: www.adventista.hu

Ajánljuk figyelmébe az ADRA Alapítványt (Adventista Fejlesztési és Segély Szolgálat), melynek adószáma 19661414-1-42. Az alapítványról és munkájáról tájékozódhat a www.adra.hu oldalon.

Zsidókhoz írt levél 2

http://www.youtube.com/watch?v=dxFt4A1l6-Y&feature=youtu.be

Szeretettel ajánlom azoknak, akik tegnap este nem tudtak eljönni a Bibliai Szabadegyetem előadására, vagy ott voltak, de szívesen meghallgatnák újból, a fenti linkre kattintva, megtekinthetik a Zsidókhoz írt levélről megtartott előadást. Az előadó Laiszné Nagy Annamária.

Mózes ötödik könyve (Deuteronomium)

Bibliai Szabadegyetem

Mózes ötödik könyve (Deuteronomium) - Fekete István


Név: A rabbik „Misné”-nek nevezték el ezt a könyvet, ami Törvényismétlést jelent. Görög fordításban: Deuteronomion, latinul Deuteronomium = A második törvény.

Helyszín: Moáb síksága – Jerikóval szemben, a Jordán keleti oldalán.
Időpont: a pusztai vándorlás (40 év 11 hónap) utolsó évének 11. hó első napján kezdődik (5Móz 1:3) – a Mózes feletti gyász 30. napjával végződik (40 év 12 hó – 5Móz 31:2, 34:7).

Szerző: Mózes; az utolsó részt Józsué csatolhatta hozzá. Az Újszövetség 90-szer idéz ebből a könyvből – Mózesnek tulajdonítja. Nincs ok megkérdőjelezni.

A könyv fontossága:
Halljad felszólítás – gyakran említi, pl. 5Móz 6:4 – Halld Izrael: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr!

Tartalma:
Három nagy egység:
1. Mit tett Isten? Visszatekintés a 40 évre (1-4. fejezet)
2. Mit vár el Isten Izraeltől? A törvény áttekintése, ismétlése (Tízparancsolat, Áldozati törvények, Polgári törvények, Szociális törvények). (4-27. fejezet)
3. Mit fog Isten cselekedni Izraelért? A szövetség ratifikálása; áldások-átkok ismertetése (27-34. fejezet)
Befejező rész: leírja Mózes halálát, Józsué átveszi a vezetést.

Jellegét tekintve az 1. rész történelmi, a 2. jogi, a 3. prófétai irat.

Az egész könyv kulcsszava a SZÖVETSÉG. Minden szerződés a két fél viszonyának történetével kezdődik. A hettita király pl. jóságára emlékezteti vazallusát, amikor engedi, hogy lázadása ellenére megmaradjon csatlós országa élén. Isten is hasonló módon emlékezteti Izraelt az ő kegyelmére.
a/ Nyelvezet. Minden szerződésnek az volt a célja, hogy biztosítsa a hűbéres teljes lojalitását a másik féllel szemben.
b/ Forma. A hettiták klasszikusnak tekintett szerződései az alábbi pontokból álltak:
Előszó – megnevezte a szerződés szerzőjét
Történelmi bevezető – elmondja, hogy a felek milyen viszonyban voltak egymással a szerződés előtti időszakban
Feltételek – a felek kölcsönös kötelességeit határozták meg
Istenek nevei – akiket a szerződéskötés tanúinak tekintettek
Átkok és áldások – amelyek a szövetséget megszegő vazallust fenyegették, de ugyanakkor jólétet ígértek, ha hűséges marad

A bibliai írók jól ismerték e szerződéskötések módját és jellegzetességeit. Ezek a jellegzetességek ismerhetők fel Mózes 5. könyvében is.

1. Történelmi bevezetővel kezdődik, amelyben Mózes az Egyiptomból való kivonulás 40 esztendejének eseményeit foglalja össze.

2. A könyv második része a szövetségkötés feltételeivel foglalkozik. Minden ókori szerződésben jelen volt ez az elem. Ennek a szakasznak a kulcsgondolata: szeresd az Urat a te Istenedet teljes erődből – ezt a mondatot ismétli meg Jézus, amikor azt kérdezik tőle, hogy melyik a legnagyobb parancsolat a Tórában.

Először a Tízparancsolat ismétlése. Jól megkülönböztetett rangja van az erkölcsi törvénynek a többihez képest. Ez volt az egyetlen, amit közvetlenül Istentől hallottak; csak a Tízparancsolatot írta Isten a saját ujjával, éspedig kőtáblákra; a többit Mózes írta fel tekercsre. A Tízparancsolat a frigyládába került, a többi a frigyláda mellé. A tekercsen lévő törvények többségében áldozati törvények voltak; ezek Jézusra mutattak előre. Benne teljesedtek, ezért az Újszövetségben már nem volt jelentőségük. A Tízparancsolat örök egyetemes erkölcsi törvényeket sorakoztat fel, amelyek máig kifejezik az ember gyakorlati válaszát Isten szeretetére.

A Tízparancsolat ismétlése után Mózes újra megfogalmazza az áldozatok törvényét, a polgári élet törvényeit, a szociális törvényeket. Néhány ezek közül furcsának hat, amennyiben a mai viszonyok között alkalmaznánk őket. Helyenként túl szigorúaknak tűnnek.

A kultikus törvények közé tartoztak az ünnepek is. Három fő ünnepkör volt:
Tavaszi. A polgári év kezdete (Niszán hónap – mai március-április: holdhónapokban számoltak, 29,5 napból állt. Minden harmadik évben szökőév volt. Újholddal kezdődött a hónap – ez is mindig ünnep volt). Ez volt a Páska ünnepe: az Egyiptomból való szabadulás ünnepe. Része vagy folytatása volt a kovásztalan kenyerek ünnepe és az első zsenge ünnepe, amikor az első búzakévét bemutatták az évben. Újszövetségi beteljesedésük: a páska a megváltás ünnepe (húsvét); a kovásztalan kenyerek ünnepe – az Úrvacsora (kovász nélküli kenyér és erjedetlen bor jelképezi Krisztus bűntelen életét); az első zsenge pedig a feltámadásban teljesedett. Ez a bőséges aratásra mutatott előre – Krisztus feltámadása pedig előremutat az igazak feltámadására.

Nyári. Sziván hónapban (máj-jún) volt a Pünkösdi ünnepkör, aminek része volt a hetek ünnepe. Az aratás ünnepe volt. Újszövetségi beteljesedése – a Szentlélek kitöltése, ami megsokszorozta Krisztus áldozatának termését: az evangélium nagy méretekben terjedni kezdett.

Őszi ünnepek. Tisri hónap (szept-okt). Kürtzengéssel kezdődött, a nagy engesztelési nappal folytatódott és a sátoros ünneppel végződött (a szüret ünnepe – levelekből készült sátrakban ünnepeltek – ez volt a vallásos év fordulója). Teljesedése folyamatban van. Kürtzengés – nagy ébredés Jézus eljövetele előtt. Engesztelés ünnepe – utolsó ítélet; Sátoros ünnep – a befejezés ünnepe; Jel könyve a Bárány menyegzőjének nevezi – Isten országában az üdvözültekkel. Az egész üdvtörténet összefoglalója volt.
Ezenkívül minden 7-ik nap a teremtésre és a megváltásra (újjáteremtésre) emlékeztetett; minden 7-ik év az elengedés éve volt; minden 7x7. év a jubileumi év.

3. A könyv harmadik része – mint minden ókori szerződés – áldást és jólétet ígér a hűségeseknek és átkot a hűtleneknek. Mit fog tenni Isten a népért – ez a fő motívum.  Az emberi szövetségekben inkább az átkokat hangsúlyozták, míg ebben a szövetségben ugyanolyan súllyal az áldások is megtalálhatók.
Másként szólt Isten a Sínairól és másként a Kálváriáról. Miért? A nép miatt. Isten kész volt kockáztatni, hogy félreértik, hogy félelemből hallgatnak rá. De abban a helyzetben a megmaradásuk volt a lényeg. Még mindig jobb félelemből engedelmeskedni, mint sehogy. Amikor Isten büntetésről, átokról beszél, a bűn következményeit sorolja fel. Hatásosabb volt úgy elmondani, hogy mindez az ő büntetése. Az ókori ember hitt abban, hogy az istenek büntetnek. Az Egyiptomból szabadult nép is ezen a szinten van. Nem hisz ugyan a bálványokban, de Istent az ott tanult tulajdonságokkal ruházza fel. Isten nem tiltakozik, ott éri el az embert ahol van. Mert nem az volt a legfontosabb, hogy milyen az istenképük, hanem az, hogy megmaradjanak. Ez pedig csak engedelmesség által volt lehetséges (7,9-10). A kereszt fényében kell értelmeznünk ezeket a kijelentéseket. Ott mutatta meg Isten az ő arcát úgy, ahogy van a valóságban: meghal azokért, akik lázadnak ellene. Keresztre feszítik, kínozzák – büntetés és átok helyett imádkozik értük. Szánja őket – még itt is és most is megmenteni akarja őket. Ez az Isten. Késedelmes a haragra és nagy irgalmú. Ezt Mózes megértette, de csak ő.

Mózes 4. könyve (Numeri)

Bibliai Szabadegyetem

Mózes 4. könyve (numeri) - dr. Szilvási József


Mózes negyedik könyvének címe az Ószövetség görög fordításában „Aritmoi”. Ezt a címet vette át a latin fordítás is, és ez lett a könyv tudományos címe is: „Numeri”, ami azt jelenti, a „Számok könyve”. Azért adták a könyvnek ezt a címet, mert a könyvben két népszámlálást találunk: az első az egyiptomi fogságból való kivonulással, a második a Kánaán felosztásával áll kapcsolatban (4Móz 1, és 26. f). A két népszámlálás eredménye „hatszázháromezer és ötszázötven” (4Móz 1,46), illetve „hatszázezer hétszázharminc” (4Móz 26,51) fő, így a népszámlálás üzenete: igaz, hogy egy egész nemzedék elhullott a pusztában, Isten mégis megőrizte a választott nép életképességét.

A könyv héber címe kifejezőbb, mint a görög: „Bemidbar”, „a pusztában”. E cím nemcsak a könyv első szava (4Móz 1,1), hanem a könyv tartalmának átfogó összegzése is, hiszen Mózes negyedik könyve Izrael pusztai vándorlásának elbeszélését tartalmazza. E rövid előadásban nem érintem azokat a kritikai kérdéseket, melyekről a teológusok immár két évszázada vitáznak, hogy vajon mennyire hiteles a pusztai vándorlásról szóló beszámoló úgy, ahogy azt Mózes negyedik könyvében olvassuk, és azokat a forráskritikai kérdéseket sem szeretném taglalni, melyek szerint a könyv jelen formáját a babiloni fogság után érte el, és alapvetően a szentélyben szolgálatot teljesítő papok felfogását tükrözi. Ezek egyrészt olyan szakmai viták, melyekben több a hipotézis, mint a tényanyag, másrészt nincs komoly befolyásuk a könyv fő mondanivalója, miszerint Isten ragaszkodik ígéretéhez, és az ellenség hatalma éppen olyan kevéssé térítheti el népével kapcsolatos tervétől, mint a kiválasztott nép gyengesége.

Ezért előadásomban elsősorban a könyv tartalmának bemutatására, valamint fő teológiai üzenetének ismertetésére törekedtem úgy, ahogy azt a mű ma ismert formájából megérthetjük. Mózes negyedik könyve három nagy egységre osztható: az első részben Izrael közösségének megszervezéséről (1,1-10,10), a másodikban a pusztai vándorlásról, és az ígéret földjének határán fekvő Moáb földjére való megérkezésről (10,11-21,35), végül a harmadik részben az ígéret földjének birtokba vételkének előkészületeiről (22,1-36,13) olvasunk. Tekintsük át részletesebben ezeket a szakaszokat!

Izrael közösségének megszervezése
Mózes negyedik könyvének első része a Sínai-hegynél kezdődik: Isten megparancsolja Mózesnek, hogy vegye jegyzékbe Izrael hadra fogható férfi tagjait. Izrael népe tizenkét törzs szövetségéből áll, és – kettő kivételével – minden törzs Jákob fiainak nevét viseli. A pátriárka végrendeletében (1Móz 48) azonban azt találjuk, hogy József ne egy törzzsel, hanem kettővel képviseltesse magát a szövetségben, és e törzsek két fiának – Efraimnak és Manassénak – a nevét viseljék. Lévi törzse viszont nem szerepel a törzsek között, mert ők Isten iránti különleges hűségük következtében (2Móz 33) papi nemzetséggé lettek, és a szent sátor körül szolgálnak.

A népszámlását követi a törzsek helyének kijelölése, valamint vonulásuk rendjének meghatározása. A nép között középen állt a szent sátor, amit a négy égtáj mindegyikén három-három törzs vett körül. Amikor Izrael tábort bontott, előbb a keleti (Júda, Issakár és Zebulon), majd a déli (Ruben, Simeon és Gád) törzsek indultak el, őket a szent sátrat hordozó léviták követték, majd a nyugati (Efraim, Manassé és Benjámin), és végül az északi (Dán, Aser, Naftali) indultak.

Végül Izrael megszervezésének fontos eleme a léviták feladatainak kijelölése (4Móz 4,1-33): az egyik csoport a szent sátrat őrizte, a másik a papok szolgálatát segítette, a harmadik a szent sátort és a kultikus felszerelést szállította a pusztai vándorlás idején. Feladatuk jelentőségét az is mutatja, hogy amíg a hadra fogható férfiakat húsz éves korban, addig a lévitákat csupán harminc éves korban tartották elég éretteknek a szolgálatra.

A léviták feladatainak tisztázása után az áldozati oltár felszenteléséről (4Móz 7) olvasunk, amit a léviták felszentelése (4Móz 8,5-26) követett. Amikor mindez megtörtént, a Sínai-hegyi törvényadás elérte célját, a nép pedig útnak indult, hogy birtokba vegye Kánaán földjét (4Móz 9-10). Az indulást a papok ezüst harsonáinak szavára a törzsek fejedelmei irányították, de a menetet a szövetség ládája felett látható felhő- és tűzoszlop vezette.

A pusztai vándorlás
Izrael meglepően gyorsan érte el az ígéret földjének déli határát (4Móz 11-12), ennek ellenére a vándorlás nem volt mentes a drámai eseményektől. A nép zúgolódott a pusztai körülmények miatt, amit Isten előbb tűzvésszel, majd nagy mennyiségű madárhússal bünteti meg, ami megtizedeli a népet. Isten ugyanakkor kegyelmét is kimutatja, Mózes terheit megosztva olyan vezetőket – a hetven vént – állít a nép egyes csoportjainak élére, akik nemcsak vezetői, hanem prófétai ajándékot is kapnak (4Móz 11,4-35).

Nemcsak a nép, hanem a családtagok és közvetlen munkatársak – Áron főpap és Mirjam prófétanő – is fellázadnak Mózes ellen, ami Miriam poklosságához vezet (4Móz 12). Isten személyesen erősíti meg, hogy csupán Mózessel tárgyal színről színre, ezért Áron és Miriam szolgálata csupán alárendelt szolgálat lehet Mózeséhez képest. Mózes közbenjáró imájával eléri, hogy Miriam meggyógyul poklosságából.

Amikor a nép megérkezett az ígéret földjének határához, Mózes kiküldött egy-egy kémet minden törzsből, hogy kémleljék ki Kánaánt (4Móz 13-14). A kémek csodálatos terméseket, de rossz híreket hoznak, és Káleb, valamint Józsué kivételével mindnyájan azt hangoztatják, hogy Kánaán bevehetetlen, ezért nem lehet Izrael reménybeli otthona. Az elkeseredett nép már-már Józsué és Káleb életét fenyegeti, amikor Isten beavatkozik, megmenti a két hívő kémet, és kihirdeti a büntetést: Józsué és Káleb kivételével mindenki el fog hullani a pusztában, és csupán a második nemzedék veheti birtokba az országot. Ezért megparancsolja Mózesnek, hogy fordítsa vissza a népet, és vezesse őket ismét a pusztába. A nép ekkor kísérletet tesz az ország meghódítására, Isten támogatása nélkül azonban csúfos kudarcot vallanak (4Móz 14,39-45).

A negyven évig tartó kényszerű vándorlás első szakaszát (4Móz 15-21) kóré lázadása vezeti be, Isten a lázadás keretei között megerősíti Áron családjának papi szolgálatát (4Móz 17), tanítást közöl az elkövetett bűnök rendezésének útjáról (4Móz 15). Ha valaki nem szándékosan vétkezik, az áldozatok biztosítják számára a bocsánat lehetőségét, a szándékosan vétkezőket azonban könyörtelenül ki kell irtani a nép közül. E rendelkezések célja az elégedetlenségből fakadó lázongás megfékezése, az egység megteremtése és a nép felkészítése az ígéret földjének birtokbavételére.

E rendelkezések ellenére az elégedetlenség és a lázongás újra felütötte fejét, mos épp a vízhiány miatt lázadoztak, és sokan azt hangoztatták, hogy Izraelnek vissza kell térnie Egyiptomba (4Móz 20). Mózes – Isten parancsára – vizet fakaszt a sziklából, de türelmetlen megjegyzésével. „Hallgassatok ide, Lázadók! Fakasszunk-e vizet nektek ebből a sziklából?” (4Móz 20,10), Mózes és Áron önmagára tereli a nép figyelmét, és ezzel elmulasztja Isten nevének megdicsőítését. Ennek ára, hogy sem Áron, sem Mózes nem mehet be az ígéret földjére. Áron, nővéréhez hasonlóan hamarosan meghal (4Móz 20), Mózes elvezeti a népet Kánaán határáig, meg is pillanthatja azt, de nem léphet be oda.

A vándorlás során újabb lázadás tör ki, meg kell kerülni Edom területét, Arád és Horma városállamok királya megtámadják a népet, akik ismét ezt hangoztatják: „Miért hoztatok el bennünket Egyiptomból? Azért, hogy meghaljunk a pusztában? Hiszen nincs kenyér és nincs víz, szívből utáljuk e hitvány eledelt” (4Móz 21,5). Isten mérges kígyókkal bünteti a lázadást, de a bűnbánóknak lehetőséget ad a menekülésre. Mózesnek érckígyókat kell elhelyezni a tábor különböző pontjain, hogy azok, akiket megmart a kígyó feltekinthessenek a magasra emelt érckígyóra, és meggyógyulhassanak (4Móz 21). Jézus ezt az intézkedést példaként idézte saját keresztre feszítésével összefüggésben: „ahogyan felemelte Mózes a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie, hogy aki hisz őbenne, örök élete legyen őbenne” (Jn 3,15).

A könyvnek ezt a szakaszát két háborús cselekmény, Szihón és Óg emóri királyok legyőzése zárja, ami azt jelenti, hogy Izrael Edom földjét megkerülve, megérkezett Kánaán keleti határára (4Móz 21).

A Jordántól keletre eső területek elfoglalása
A keleti területek elfoglalásának kezdetén olvasunk Bálákról, Moáb királyáról, akit megrettentett a fegyelmezetten táborozó Izrael, és követeket küldött Bálám prófétához azzal a kéréssel, hogy nagy ajándékért cserébe átkozza meg Izraelt. Bálám története a könyv egyik legismertebb része (4Móz 22-24). Isten kétszer is megtiltja Bálámnak, hogy teljesítse Bálák kérését, ezt követi a szamár megszólalásának története, végül a próféta – átok helyett – több ízben is áldást mond Izraelre, majd hazatér.

E történet érdekessége, hogy Bálám Izraelen kívüli próféta volt, nevét egy Kr. e. 7. századból való feliratról is ismerjük. A történet segítségével ugyanakkor bepillanthatunk az áldásról és az átokról vallott korabeli felfogásba: a kimondott szó mágikus erővel hat, ezért még Isten sem engedheti meg, hogy a próféta átkot mondjon választott népére. Bálám jövendölése túlmutat a közvetlen helyzeten, messiási prófécia lett, egy olyan királyi pálcáról szólt, mellyel nemcsak egy nép felett, hanem a népek felett uralkodik Isten választottja.

Ami nem sikerült Bálámnak, az sikerült Moáb leányainak, akik elcsábították az izraeli férfiakat (4Móz 25), ez pedig nem csupán erkölcsi, hanem vallási válságot is hozott a nép életébe. A moábiak Baal-Peór isten imádói voltak, a velük való keveredés nemcsak azt eredményezte volna, hogy a nép letelepszik, és ezzel lemond az ígéret földjének birtokba vételéről, hanem azt is, hogy feladja identitását, és megtagadja küldetését: Jahve nevének megdicsőítését. Az átkot Fineás, Eleázár főpap fia távolítja el a népről azáltal, hogy az egyik előkelő zsidó férfit, és moábita ágyasát egyetlen dárdadöféssel földhöz szegezi.
Az újabb népszámlálás már az ország elfoglalásának jegyében történik, egyes törzsek meggyengültek, mások megerősödtek, de Izrael népe összességében megtartotta erejét, és készen áll arra, hogy birtokba vegye az ígéret földjét (4Móz 26). Mózes nem mehet velük, de Isten megengedi neki, hogy az Abarim (Nebó) hegyről egy pillantást vessen az országra. Mózesnek ki kell jelölnie utódját, Józsuét, aki kezdettől fogva hű szolgája volt, és Káleben kívül az egyetlen kém, aki hitt abban, hogy Isten Izraelnek adja Kánaánt (4Móz 27).

A könyvben újabb részeket találunk, melyek a szent sátorban folyó szolgálat egyes részeiről rendelkeznek (4Móz 28-30), majd kezdetét veszi a Jordántól keletre eső területek elfoglalására irányuló harc. Először Midján földje ellen indulnak, hogy bosszút álljanak azért, mert a midjániták egyesültek a moábitákkal Izrael megrontásában (4Móz 31).

Rúben és Gád törzse, valamint Manassé törzsének a fele megkedvelte a Jordántól keletre eső területeket, és azt kérték Mózestől, hogy hadd telepedjenek le ott, a Gileád földjének nevezett területen. Mózes először tiltakozik, de amikor a három törzs kijelenti, hogy harcosaik támogatni fogják a többieket a Jordán nyugati oldalán fekvő területek megszerzésében, teljesíti kérésüket (4Móz 32).
Mózes utolsó intézkedéseivel felkészíti a népet az ország elfoglalására, lefekteti a területek elosztásának szabályait, kijelöli a Léviták városait, intézkedik a menedékvárosokról, ahol megmenekülhet a vérbosszú elől az, aki nem szándékosan ölte meg felebarátját. Aki menedéket kapott, a főpap halálával teljes amnesztiában részesült, és visszatérhetett szülőföldjére.

Mózes rendelkezései előre vetítik a későbbi kudarcok árnyékát, amit majd a Bírák könyvében fogunk megismerni: „ha nem űzitek ki onnan az ország lakosait, akkor tüskévé lesznek a szemetekben és tövissé az oldalatokban azok, akiket meghagytok közülük, és szorongatni fognak benneteket azon a földön, amelyen lakni fogtok, és majd veletek bánok el úgy, ahogyan ővelük akartam elbánni” (4Móz 33,55).

Mózes 3. könyve (Leviticus)

Bibliai Szabadegyetem

Mózes 3. könyve (Leviticus) - dr. Ősz-Farkas Ernő


A régi időkben gyakran nevezték ezt a könyvet a „papok szabályainak” vagy az „áldozati törvények” könyvének. Amikor a fordítók a Bibliát héberről görögbe ültették át, Levitikon-nak, vagy Leviticusnak nevezték el, mert benne ismételten a papságról van szó, amely kizárólag a léviták törzséhez tartoztak.


IDŐSZAK
A kivonulási év 2 évében, ápr 1-máj 20 közötti 50 napnyi időszakot ölel fel, amikor felállították a szent sátrat, illetve amíg elhagyták a Sínai pusztát (Ex. 40,1-17; Num.10,11)

SZERZŐ
Az ősgyülekezet Mózest tekinti szerzőnek.

SZERKEZETE
 A vázlat szerint.
I. A szentség – Isten kívánalma
1. Áldozati törvények
2. A papság törvénye
3. Tisztasági törvények
4. Az engesztelés törvénye
II. A megszentelődés – az ember válasza
A nép megszentelése
A papság megszentelése
Az istentiszteletek, ünnepek megszentelése
Kánaán megszentelése
Odaszentelés és fogadalom

Papok – léviták: kulcsszereplők. Jelentése: aki őrzi a Tórát (tanács). A lévita tanácsot adott, elmondta hogyan kell élni.

Kulcsszó: szentség. Szent - ami Istenhez tartozik. A Leviticus meghúzza a határvonalakat. Mi tartozik a mi világunkhoz és mi az, ami felett Isten rendelkezik. A mai világ nem ismer határokat, de kiderült, hogy nem lehet büntetlenül átlépni Isten területére.


Szentségi körök az Ószövetségben

SZENT (KADOS)

Istenhez tartozó, elkülönített; az ember számára érinthetetlen terület. III.Móz.27,21

Ide tartozott: hadizsákmány, egészen égőáldozat, Tízparancsolat rendelkezései (szombat, stb).

Aki belépett erre a területre (hozzányúlt ahhoz, ami az Úré, vagy az ide tartozó parancsolatokat áthágta halálbüntetést kapott. Nem térhetett többé vissza a szentségi körbe.

KÖZÖNSÉGES

(HOL)

A kultikus törvények áthágásával vagy betegségek esetén kerültek ebbe a körbe. Pl. halott érintése, poklosság, menstruáció stb. Kultikus tisztátalanságot okozott, ami visszafordítható volt. Tisztulási folyamat és áldozat révén visszakerülhetett a „tiszta” körbe. Amikor valaki a közönséges körbe került, kirekesztették a táboron kívülre, távol került a közösségtől és a szentélytől. 

TISZTA

(TAHOR)

A kívánatos állapot kifejezője. Tiszta embernek minősült az a személy, aki engedelmeske-dett, békességben volt Istennel és az emberekkel. A közösségben (táboron belül) élt, a szentély közelségét élvezhette, áldozatot vitt. Más kifejezéssel ez volt a „salom” állapot, az egészség, lelki és fizikai egyensúly állapota.

TISZTÁTALAN

(TÁMÉ)

V.Móz.7,26

Átkozottnak vagy utálatosnak nevezi az ige azt aki ebbe a körbe került. A tisztátalan állatok húsának fogyasztása okozta ezt a tisztátalanságot, ami visszafordíthatatlan állapotot idézett elő. Ebből a helyzetből nem lehetett visszakerülni a „tiszta” körbe, ellentétben a „közönséges” állapottal, ahonnan volt visszatérés. III.Mózes 11 fejezet sorolja fel a tisztátalan állatokat.

Szombati igehirdetések 2012 első negyedévében

szombat	délelőtt	délután
jan. 7/	Úrvacsora: Árvai Attila	Árvai Attila
jan. 14/	Csizmadia Róbert (jelölőbizottság választás?)	Testvérgyűlés: Csizmadia Róbert
jan. 21/	Ömböli Gyula	Ömböli Gyula
jan. 28/	Otamo-Csizmadia Heli	Otamo-Csizmadia Heli
febr. 4/	Csizmadia Róbert	Csizmadia Róbert
febr. 11/	Gyermekvédelmi nap: Michelisz Richárd és Istvánffy Emese	Gyermekvédelmi nap: Michelisz Richárd és Istvánffy Emese
febr. 18/	Csizmadia Róbert	Csizmadia Róbert
febr. 25/	Árvai Tamás	Árvai Tamás
márc. 3/	Oppé László (Gyülekezeti választás)	Oppé László, Otamo-Csizmadia Heli
márc. 10/	Otamo-Csizmadia Heli	Otamo-Csizmadia Heli
márc. 17/	Egészségügyi nap: Dr. Gáspár Zsolt	Dr. Gáspár Zsolt
márc. 24/	Otamo-Csizmadia Heli	Otamo-Csizmadia Heli
márc. 31/	Dénes Ottó	Dénes Ottó
ápr. 7/	Úrvacsora: Csizmadia Róbert	Testvérgyűlés: Csizmadia Róbert