Ifjúsági nap

Pécsett másodszorra kerül megrendezésre az ifinap.
Szeptember 22-én reggel 9:30-kor kezdődik a szombatiskola, majd istentisztelet, ahova mindenki szolgálatát nagy szeretettel várjuk! :) 
Délben mindenkit szívesen látunk egy közös ebédre... ;)
Délutáni program 14:00-15:30-ig tart kb, a téma egyenlőre maradjon meglepetés, de annyit tudok mondani, hogy mindenképpen megéri ottmaradni. ;)
Majd még mindig nem ér véget a nap, nagyjából 16:30-tól kezdődnek a késő délutáni/ esti játékok. Akik az előző ifinapon ott voltak tudják, hogy megéri kivárni a játékokat. :):):)

Ha szükséges távolabbról érkezőknek szállást is tudunk biztosítani. :)
http://www.facebook.com/events/201234950008039/

Öt beszélgetés egy bíróval

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Szeretettel várjuk a Biblia Szabadegyetem rendezésében az "Öt beszélgetés egy bíróval a polgári és a bibliai igazságszolgáltatásról" című előadássorozatra.

A sorozat keretében Dr. Makkos Norbert bíró vall arról, milyen izgalmas felfedezéseket rejt a polgári jogrend és a Bibliában leírt isteni igazságszolgáltatás összehasonlítása.

Előadások helye: Hetednapi Adventista Egyház Közösségi Háza, Pécs, Buzsáki Imre utca 5.

Az előadások címei és időpontjai:

szeptember 21., péntek 17:00: Van-e korrupciómentes igazságszolgáltatás? - Mi befolyásolja az emberi ítéleteket és mi befolyásolja Istent?

szeptember 28., péntek 17:00: Hogyan deríthetem ki az igazságot? - Mennyire relatív az “én igazságom”?

október 5., péntek 17:00: Mit tehetek, ha kezességet vállaltam? - A bibliai kezes

október 12. péntek 17 óra: Honnan tudhatom, hogy folyik-e velem szemben büntetőeljárás? - Lehetséges, hogy bepereltek, és nem is tudok róla?

október 13., szombat 17:00: Mit tehetek a kegyelmi eljárás alatt? - Mi a különbség a Köztársasági Elnök által adható és az isteni kegyelem között?

A belépés ingyenes!

Kérem, hogy adja tovább ismerőseinek is a meghívást!

Bibliai Szabadegyetem meghívó

Biblia Szabadegyetem 2012 őszi félév

Folytatódik a Biblia Szabadegyetem a pécsi Tudásközpontban!

Az előadások szeptember 12-től, szerdánként 18:30 órai kezdettel, ingyenesen látogathatók.


Előadók: Csizmadia Róbert, Prof. Dr. Szigeti Jenő, Dr. Szilvási József, Dr. Ősz-Farkas Ernő, Dr. Tokics Imre, Zarka Péter

A belépés díjtalan!


A négy féléve tartó sikeres előadássorozat eddig a Biblia könyveit vette sorra, és betekintést adott a Biblia korába, kultúrájába és irodalmába. A folytatásban egy-egy könyv, személy vagy téma kerül közelebbi bemutatásra.

A 2012-es őszi félévben Dániel könyvét ismertetik az Adventista Teológiai Főiskola tanárai, “Személyes sors és világtörténelem” címmel.

Dániel könyve az Ószövetség egyik legérdekesebb könyve. Történetei és próféciái azonban nem öncélúak: etikai és teológiai dilemmákkal szembesítik az olvasót. A könyv olyan személyiségek figyelmét és elismerését váltotta ki, mint Maimonidész, Aquinói Tamás, Luther, Kálvin, Baruch Spinoza, Isaac Newton vagy C.G. Jung, és számtalan művészt ihletett meg a képzőművészet, zene, irodalom és tánc területén.

Részletes ismertető:


Szeptember 12. Győzelem! De ki is győzött?
Dániel életének kezdetén személyes világa teljesen összeomlott. Tizenéves korában politikai túszként a felemelkedő Babiloni Birodalom királyi udvarába került, ahol elkezdik átnevelését. Identitásválság, kényszer, karrier, korrupció: mennyi esélye van egy fiatalembernek? (1. fejezet)

Szeptember 19. Uraknak Ura?
Büszkeséggel tölt el mindenkit a siker és az eredmények. Nabú-kudurri-uszur, a birodalomalapító ugyanígy érzett a birodalma iránt. Egy örök emberi kérdés azonban nem hagyta aludni: Mit hoz a jövő? Van valami biztos az életben? Hogyha van, hol találjuk meg: a jelenben vagy a jövőben; önmagunkban vagy máshol? (2. fejezet)

Szeptember 26. Ember kontra Isten
A történetben a lelkiismereti és vallásszabadságért kell megküzdenie Dániel barátainak. Nabukodonozornak pedig meg kell tanulnia egy leckét:
“Valaha én is úr akartam lenni; / ó bár jó szolga lehetnék!
De jaj, szolga csak egy van: az Isten, / s uraktól nyüzsög a végtelenség.” - Weöres Sándor (3-4. fejezet)

Október 3. Az utolsó szó
A Babiloni Birodalom órái meg vannak számlálva. Nem képesek ellenállni Círusz méd-perzsa seregeinek. Babilon bevehetetlennek hitt biztonságában emlékezetes ünnepséget tart Belsaccár, amelyet Rembrandt, Handel és Heine is megörökített. Kié az utolsó szó? (5. fejezet)

Október 10. Gyermekmese?
Dániel kalandja az oroszlánok vermében az egyik legkedveltebb bibliai gyermektörténet. Pedig nem mese! Politikusok, értékek, és istenek csapnak össze egy drámai küzdelemben. A győztes mindent visz... (6. fejezet)

Október 17. A világtörténelem színpadán 
“...Színház az egész világ, / és színész benne minden férfi és nő: / fellép s lelép...” - W. Shakespeare (7. fejezet)

Október 24. Ami a szemnek láthatatlan
Sokan vitatkoznak azon, hogy mi mozgatja a történelmet: hatalom, érdekek, gazdaság, kultúra? Dániel könyve 8. fejezete arra vállalkozik, hogy előre megjósolja a történelem fő mozgatórugóját.

Október 31. Próféciai matematika
A Biblia egyik alapvető sebezhetősége, hogy vállalja az időbeliséget. Nem viseli az ókor eposzainak vagy mítoszainak irodalmi stílusjegyeit: vállalja a történelmi megmérettetést. Dániel 9. fejezetének jövendöléseiben rengeteg szám található, amik Isaac Newtont is izgatták...

November 7. Világtörténelem dióhéjban
A 10. és 11. fejezetekben Dániel egy hosszú látomást ír le egy “nagy küzdelemről”. Két hatalom áll szemben egymással, és miközben a harcukat vívják, újra és újra átgázolnak az “ékes földön”. Miért “észak és dél” ellenségek, hiszen a mai világban sokkal inkább “kelet és nyugat” a fő ellentét?

November 14. Jézus Dániel könyvében
“Ti azért kutatjátok az Írásokat, mert azt gondoljátok, hogy azokban van az örök életetek: pedig azok rólam tesznek bizonyságot.” - mondta Jézus. Dániel könyvében is megtalálható?

November 21. Istenre várva...
Az ember várakozó lény. Várunk jóra, számítunk rosszra, és reménykedünk a legjobban. Mit jelent Istenre várni?

November 28. Jézus és az Újszövetség a világtörténelemről
Dániel könyvének gondolatisága tovább fut az Újszövetség lapjain. Mit tudhatunk meg az eddig tanultakhoz képest a világtörténelemről?

December 5. Mihez kezdjünk a világ végével?
A világ vége kifejezés a sci-fi, a katasztrófafilmek és szekták túsza lett a XXI. századra. Ahogyan a bibliai tanítás kiszabadul az ijesztgetés, a fantazmagória és a jövő fogságából, láthatóvá válik etikai értéke és a remény.

December 12. Advent, amire érdemes várni!
Mit várunk az adventtől, ami Dániel 12. fejezetében is megtestesül. Az ünnepek is közel vannak már: egy meglepetéssel búcsúztatjuk a félévet.

MEGHÍVÓ! Ifjúsági szombat!

Kedves Barátaink!
Egy rendkívüli szombatnak nézünk elébe. Az ifjúság napja lesz, amiben hiszem, hogy az idősebbek is nagyon jól fogjuk érezni magukat.
Az ifjúságvezető meghívása a következő:

Sok szeretettel várunk minden fiatalt és nem fiatalt június 23-án szombaton a Hetednapi Adventista Egyház pécsi gyülekezetébe (Pécs, Buzsáki Imre u. 5), ahol ifjúsági napot szervezünk. A 9:30-kor kezdődő közös bibliatanulmányozás és beszélgetés után a fiatalok által szervezett délelőtti istentiszteleti alkalmon Ömböli Krisztián szólja majd az igét. A déli szünetben a fiatalokat közös ebéddel várjuk, majd délután az ifjúság közösen kirándul fel a Tettye parkba. Este, miután visszatértünk a kirándulásból, szintén a fiatalok által szervezett, bibliai játékokkal, vetélkedőkkel várunk minden kedves érdeklődőt a gyülekezetbe. Az ifjúsági nap témája: "…csak én tudom, mi a tervem veletek…" A program este 7-8 óráig fog tartani.

Házaspárok tábora

Nagyszerű tábor, kitűnő szakemberek és csodálatos környezet!

http://www.kettenegyutt.hu/hazasparoktabora2012.php

Mindenkit szeretettel várunk, aki szeretné a kapcsolatát jobbítani vagy erősíteni.

Szeretettel ajánlom mindenkinek a következő filmet. Az ifjúság nagyon ügyes pantomim bemutatóját érdemes komolyan átgondolni.
Mit is akar mondani nekem ez a jelenet?
Tényleg azt gondoljuk, hogy a jó tulajdonságaink elegendők ahhoz, hogy segíthessünk másokon?
Bárcsak észre vennénk, hogy Jézus nélkül nem sikerülhet.

   A Segítő c. film lejátszásához ide klikkeljen

BSZE Diplomaosztó

Tisztelt Hallgatóink!

Szeretettel várjuk Önöket az utolsó "hivatalos" Bibliai Szabadegyetemi alkalomra, a Diplomaosztóra!

Szeretnénk egy oklevéllel meghálálni a hűségüket a rendszeres látogatásért! Akik regisztráltak a félévek során, azok oklevelet kapnak!

A sorozatot fórummal zárjuk, melyen kérdéseikre Zarka Péter fog válaszolni!

Tisztelettel,

Csizmadia Róbert
szervező

MEGHÍVÓ

Tisztelt Hölgyem/Uram!

A Hetednapi Adventista Egyház Pécsi Gyülekezete tisztelettel meghívja gyülekezeti kápolnájának ünnepélyes avatására!

Hosszú évek építkezése után eljutottunk oda, hogy sor kerülhet a gyülekezeti kápolna felavatására. Igaz, közösségünk már évek óta itt tartja istentiszteleteit és programjait, de erre az évre sikerült mindent úgy elrendezni, hogy felszentelhetjük imatermünket az istentiszteleti alkalmakra.

Az avatás ideje: 2012. május 12-én, szombat de. 10 óra (12:30-ig),
helyszíne: 7630-Pécs, Buzsáki Imre utca 5.

A kápolna felépítésével az volt a célunk, hogy szolgáljuk a város és a régió szükségleteit és segítsük az embereket a szeretet, a remény és a hit megtalálásában.

Örülünk, hogy e cél elérésével lehetővé vált, hogy közérdekű lelki, nevelési és szociális célokat szolgáljunk:

• bibliai témájú előadássorozatok
• istentiszteletek
• játszóházak, gyermekfoglalkozások
• élelmiszer és ruha raktározás és segélyezés 
• életmód és életvezetési tanácsadás és tanfolyamok

Szeretettel várjuk a felszentelési istentiszteletet követő állófogadásra is.

Tisztelettel,
Csizmadia Róbert
lelkész

Jézus tanításai - BibIiai Szabadegyetem +

János első levele

A tegnap esti Bibliai Szabadegyetem János első levelét bemutató előadás megtekinthető a következő helyen: János első levele.

Péter második levele és Júdás levele

Ismét feltöltöttem a legutóbbi Bibliai Szabadegyetemi előadást azok számára, akik nem tudtak eljönni a múlt szerdán. Megtekinthető a következő linkre kattintva:  2Péter és Júdás levele

Péter első levele

Újabb videót tettem fel a Bibliai Szabadegyetemről. Péter első levelének az előadója Ősz-Farkas Ernő.
Örülök, ha megnézhetik azok, akik nem tudtak eljönni az előadásra, vagy akik ott voltak, de ismét szeretnék megnézni. A videó a következő helyen tekinthető meg: BSZE Péter első levele

Családi vetélkedő március 31-én 17 órakor

Gyűrű-kúra klub Budapesten március 24-én

Március 24-én 16 órától Budapest, Práter utca 12.

BSZE Jakab levele

Azok számára, akik nem tudtak eljönni a múlt héten a Bibliai Szabadegyetemre és akik újra szeretnék hallgatni, azok számára a következő helyről elérhető: Jakab levele

"Mi lenne, ha Krisztusnak adnánk mindent?" - Ifjúsági imahét

Az ifjúsági imahét alkalmából imaórákat tartunk minden este a gyülekezetben 17 órakor.

Az imahét írott anyaga letölthető a következő oldalról:

http://adventista.hu/index.php?option=com_docman&task=cat_view&gid=42&Itemid=111

Mindenkit szeretettel várunk!

ADRA a Híradóban

http://www.hirado.hu/Hirek/2012/03/11/12/Karpataljai_diakok_es_lengyelek_is_erkeznek_a_marcius.aspx

Nők Imanapja - március 24.

Köszönjük 1%-os felajánlását!

Köszönjük, hogyha adóbevallásában a Hetednapi Adventista Egyház-nak ajánlja fel adója 1 százalékát! Technikai számunk: 0248. További információkat talál az egyház országos honlapján: www.adventista.hu

Ajánljuk figyelmébe az ADRA Alapítványt (Adventista Fejlesztési és Segély Szolgálat), melynek adószáma 19661414-1-42. Az alapítványról és munkájáról tájékozódhat a www.adra.hu oldalon.

Zsidókhoz írt levél 2

http://www.youtube.com/watch?v=dxFt4A1l6-Y&feature=youtu.be

Szeretettel ajánlom azoknak, akik tegnap este nem tudtak eljönni a Bibliai Szabadegyetem előadására, vagy ott voltak, de szívesen meghallgatnák újból, a fenti linkre kattintva, megtekinthetik a Zsidókhoz írt levélről megtartott előadást. Az előadó Laiszné Nagy Annamária.

Mózes ötödik könyve (Deuteronomium)

Bibliai Szabadegyetem

Mózes ötödik könyve (Deuteronomium) - Fekete István


Név: A rabbik „Misné”-nek nevezték el ezt a könyvet, ami Törvényismétlést jelent. Görög fordításban: Deuteronomion, latinul Deuteronomium = A második törvény.

Helyszín: Moáb síksága – Jerikóval szemben, a Jordán keleti oldalán.
Időpont: a pusztai vándorlás (40 év 11 hónap) utolsó évének 11. hó első napján kezdődik (5Móz 1:3) – a Mózes feletti gyász 30. napjával végződik (40 év 12 hó – 5Móz 31:2, 34:7).

Szerző: Mózes; az utolsó részt Józsué csatolhatta hozzá. Az Újszövetség 90-szer idéz ebből a könyvből – Mózesnek tulajdonítja. Nincs ok megkérdőjelezni.

A könyv fontossága:
Halljad felszólítás – gyakran említi, pl. 5Móz 6:4 – Halld Izrael: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr!

Tartalma:
Három nagy egység:
1. Mit tett Isten? Visszatekintés a 40 évre (1-4. fejezet)
2. Mit vár el Isten Izraeltől? A törvény áttekintése, ismétlése (Tízparancsolat, Áldozati törvények, Polgári törvények, Szociális törvények). (4-27. fejezet)
3. Mit fog Isten cselekedni Izraelért? A szövetség ratifikálása; áldások-átkok ismertetése (27-34. fejezet)
Befejező rész: leírja Mózes halálát, Józsué átveszi a vezetést.

Jellegét tekintve az 1. rész történelmi, a 2. jogi, a 3. prófétai irat.

Az egész könyv kulcsszava a SZÖVETSÉG. Minden szerződés a két fél viszonyának történetével kezdődik. A hettita király pl. jóságára emlékezteti vazallusát, amikor engedi, hogy lázadása ellenére megmaradjon csatlós országa élén. Isten is hasonló módon emlékezteti Izraelt az ő kegyelmére.
a/ Nyelvezet. Minden szerződésnek az volt a célja, hogy biztosítsa a hűbéres teljes lojalitását a másik féllel szemben.
b/ Forma. A hettiták klasszikusnak tekintett szerződései az alábbi pontokból álltak:
Előszó – megnevezte a szerződés szerzőjét
Történelmi bevezető – elmondja, hogy a felek milyen viszonyban voltak egymással a szerződés előtti időszakban
Feltételek – a felek kölcsönös kötelességeit határozták meg
Istenek nevei – akiket a szerződéskötés tanúinak tekintettek
Átkok és áldások – amelyek a szövetséget megszegő vazallust fenyegették, de ugyanakkor jólétet ígértek, ha hűséges marad

A bibliai írók jól ismerték e szerződéskötések módját és jellegzetességeit. Ezek a jellegzetességek ismerhetők fel Mózes 5. könyvében is.

1. Történelmi bevezetővel kezdődik, amelyben Mózes az Egyiptomból való kivonulás 40 esztendejének eseményeit foglalja össze.

2. A könyv második része a szövetségkötés feltételeivel foglalkozik. Minden ókori szerződésben jelen volt ez az elem. Ennek a szakasznak a kulcsgondolata: szeresd az Urat a te Istenedet teljes erődből – ezt a mondatot ismétli meg Jézus, amikor azt kérdezik tőle, hogy melyik a legnagyobb parancsolat a Tórában.

Először a Tízparancsolat ismétlése. Jól megkülönböztetett rangja van az erkölcsi törvénynek a többihez képest. Ez volt az egyetlen, amit közvetlenül Istentől hallottak; csak a Tízparancsolatot írta Isten a saját ujjával, éspedig kőtáblákra; a többit Mózes írta fel tekercsre. A Tízparancsolat a frigyládába került, a többi a frigyláda mellé. A tekercsen lévő törvények többségében áldozati törvények voltak; ezek Jézusra mutattak előre. Benne teljesedtek, ezért az Újszövetségben már nem volt jelentőségük. A Tízparancsolat örök egyetemes erkölcsi törvényeket sorakoztat fel, amelyek máig kifejezik az ember gyakorlati válaszát Isten szeretetére.

A Tízparancsolat ismétlése után Mózes újra megfogalmazza az áldozatok törvényét, a polgári élet törvényeit, a szociális törvényeket. Néhány ezek közül furcsának hat, amennyiben a mai viszonyok között alkalmaznánk őket. Helyenként túl szigorúaknak tűnnek.

A kultikus törvények közé tartoztak az ünnepek is. Három fő ünnepkör volt:
Tavaszi. A polgári év kezdete (Niszán hónap – mai március-április: holdhónapokban számoltak, 29,5 napból állt. Minden harmadik évben szökőév volt. Újholddal kezdődött a hónap – ez is mindig ünnep volt). Ez volt a Páska ünnepe: az Egyiptomból való szabadulás ünnepe. Része vagy folytatása volt a kovásztalan kenyerek ünnepe és az első zsenge ünnepe, amikor az első búzakévét bemutatták az évben. Újszövetségi beteljesedésük: a páska a megváltás ünnepe (húsvét); a kovásztalan kenyerek ünnepe – az Úrvacsora (kovász nélküli kenyér és erjedetlen bor jelképezi Krisztus bűntelen életét); az első zsenge pedig a feltámadásban teljesedett. Ez a bőséges aratásra mutatott előre – Krisztus feltámadása pedig előremutat az igazak feltámadására.

Nyári. Sziván hónapban (máj-jún) volt a Pünkösdi ünnepkör, aminek része volt a hetek ünnepe. Az aratás ünnepe volt. Újszövetségi beteljesedése – a Szentlélek kitöltése, ami megsokszorozta Krisztus áldozatának termését: az evangélium nagy méretekben terjedni kezdett.

Őszi ünnepek. Tisri hónap (szept-okt). Kürtzengéssel kezdődött, a nagy engesztelési nappal folytatódott és a sátoros ünneppel végződött (a szüret ünnepe – levelekből készült sátrakban ünnepeltek – ez volt a vallásos év fordulója). Teljesedése folyamatban van. Kürtzengés – nagy ébredés Jézus eljövetele előtt. Engesztelés ünnepe – utolsó ítélet; Sátoros ünnep – a befejezés ünnepe; Jel könyve a Bárány menyegzőjének nevezi – Isten országában az üdvözültekkel. Az egész üdvtörténet összefoglalója volt.
Ezenkívül minden 7-ik nap a teremtésre és a megváltásra (újjáteremtésre) emlékeztetett; minden 7-ik év az elengedés éve volt; minden 7x7. év a jubileumi év.

3. A könyv harmadik része – mint minden ókori szerződés – áldást és jólétet ígér a hűségeseknek és átkot a hűtleneknek. Mit fog tenni Isten a népért – ez a fő motívum.  Az emberi szövetségekben inkább az átkokat hangsúlyozták, míg ebben a szövetségben ugyanolyan súllyal az áldások is megtalálhatók.
Másként szólt Isten a Sínairól és másként a Kálváriáról. Miért? A nép miatt. Isten kész volt kockáztatni, hogy félreértik, hogy félelemből hallgatnak rá. De abban a helyzetben a megmaradásuk volt a lényeg. Még mindig jobb félelemből engedelmeskedni, mint sehogy. Amikor Isten büntetésről, átokról beszél, a bűn következményeit sorolja fel. Hatásosabb volt úgy elmondani, hogy mindez az ő büntetése. Az ókori ember hitt abban, hogy az istenek büntetnek. Az Egyiptomból szabadult nép is ezen a szinten van. Nem hisz ugyan a bálványokban, de Istent az ott tanult tulajdonságokkal ruházza fel. Isten nem tiltakozik, ott éri el az embert ahol van. Mert nem az volt a legfontosabb, hogy milyen az istenképük, hanem az, hogy megmaradjanak. Ez pedig csak engedelmesség által volt lehetséges (7,9-10). A kereszt fényében kell értelmeznünk ezeket a kijelentéseket. Ott mutatta meg Isten az ő arcát úgy, ahogy van a valóságban: meghal azokért, akik lázadnak ellene. Keresztre feszítik, kínozzák – büntetés és átok helyett imádkozik értük. Szánja őket – még itt is és most is megmenteni akarja őket. Ez az Isten. Késedelmes a haragra és nagy irgalmú. Ezt Mózes megértette, de csak ő.

Mózes 4. könyve (Numeri)

Bibliai Szabadegyetem

Mózes 4. könyve (numeri) - dr. Szilvási József


Mózes negyedik könyvének címe az Ószövetség görög fordításában „Aritmoi”. Ezt a címet vette át a latin fordítás is, és ez lett a könyv tudományos címe is: „Numeri”, ami azt jelenti, a „Számok könyve”. Azért adták a könyvnek ezt a címet, mert a könyvben két népszámlálást találunk: az első az egyiptomi fogságból való kivonulással, a második a Kánaán felosztásával áll kapcsolatban (4Móz 1, és 26. f). A két népszámlálás eredménye „hatszázháromezer és ötszázötven” (4Móz 1,46), illetve „hatszázezer hétszázharminc” (4Móz 26,51) fő, így a népszámlálás üzenete: igaz, hogy egy egész nemzedék elhullott a pusztában, Isten mégis megőrizte a választott nép életképességét.

A könyv héber címe kifejezőbb, mint a görög: „Bemidbar”, „a pusztában”. E cím nemcsak a könyv első szava (4Móz 1,1), hanem a könyv tartalmának átfogó összegzése is, hiszen Mózes negyedik könyve Izrael pusztai vándorlásának elbeszélését tartalmazza. E rövid előadásban nem érintem azokat a kritikai kérdéseket, melyekről a teológusok immár két évszázada vitáznak, hogy vajon mennyire hiteles a pusztai vándorlásról szóló beszámoló úgy, ahogy azt Mózes negyedik könyvében olvassuk, és azokat a forráskritikai kérdéseket sem szeretném taglalni, melyek szerint a könyv jelen formáját a babiloni fogság után érte el, és alapvetően a szentélyben szolgálatot teljesítő papok felfogását tükrözi. Ezek egyrészt olyan szakmai viták, melyekben több a hipotézis, mint a tényanyag, másrészt nincs komoly befolyásuk a könyv fő mondanivalója, miszerint Isten ragaszkodik ígéretéhez, és az ellenség hatalma éppen olyan kevéssé térítheti el népével kapcsolatos tervétől, mint a kiválasztott nép gyengesége.

Ezért előadásomban elsősorban a könyv tartalmának bemutatására, valamint fő teológiai üzenetének ismertetésére törekedtem úgy, ahogy azt a mű ma ismert formájából megérthetjük. Mózes negyedik könyve három nagy egységre osztható: az első részben Izrael közösségének megszervezéséről (1,1-10,10), a másodikban a pusztai vándorlásról, és az ígéret földjének határán fekvő Moáb földjére való megérkezésről (10,11-21,35), végül a harmadik részben az ígéret földjének birtokba vételkének előkészületeiről (22,1-36,13) olvasunk. Tekintsük át részletesebben ezeket a szakaszokat!

Izrael közösségének megszervezése
Mózes negyedik könyvének első része a Sínai-hegynél kezdődik: Isten megparancsolja Mózesnek, hogy vegye jegyzékbe Izrael hadra fogható férfi tagjait. Izrael népe tizenkét törzs szövetségéből áll, és – kettő kivételével – minden törzs Jákob fiainak nevét viseli. A pátriárka végrendeletében (1Móz 48) azonban azt találjuk, hogy József ne egy törzzsel, hanem kettővel képviseltesse magát a szövetségben, és e törzsek két fiának – Efraimnak és Manassénak – a nevét viseljék. Lévi törzse viszont nem szerepel a törzsek között, mert ők Isten iránti különleges hűségük következtében (2Móz 33) papi nemzetséggé lettek, és a szent sátor körül szolgálnak.

A népszámlását követi a törzsek helyének kijelölése, valamint vonulásuk rendjének meghatározása. A nép között középen állt a szent sátor, amit a négy égtáj mindegyikén három-három törzs vett körül. Amikor Izrael tábort bontott, előbb a keleti (Júda, Issakár és Zebulon), majd a déli (Ruben, Simeon és Gád) törzsek indultak el, őket a szent sátrat hordozó léviták követték, majd a nyugati (Efraim, Manassé és Benjámin), és végül az északi (Dán, Aser, Naftali) indultak.

Végül Izrael megszervezésének fontos eleme a léviták feladatainak kijelölése (4Móz 4,1-33): az egyik csoport a szent sátrat őrizte, a másik a papok szolgálatát segítette, a harmadik a szent sátort és a kultikus felszerelést szállította a pusztai vándorlás idején. Feladatuk jelentőségét az is mutatja, hogy amíg a hadra fogható férfiakat húsz éves korban, addig a lévitákat csupán harminc éves korban tartották elég éretteknek a szolgálatra.

A léviták feladatainak tisztázása után az áldozati oltár felszenteléséről (4Móz 7) olvasunk, amit a léviták felszentelése (4Móz 8,5-26) követett. Amikor mindez megtörtént, a Sínai-hegyi törvényadás elérte célját, a nép pedig útnak indult, hogy birtokba vegye Kánaán földjét (4Móz 9-10). Az indulást a papok ezüst harsonáinak szavára a törzsek fejedelmei irányították, de a menetet a szövetség ládája felett látható felhő- és tűzoszlop vezette.

A pusztai vándorlás
Izrael meglepően gyorsan érte el az ígéret földjének déli határát (4Móz 11-12), ennek ellenére a vándorlás nem volt mentes a drámai eseményektől. A nép zúgolódott a pusztai körülmények miatt, amit Isten előbb tűzvésszel, majd nagy mennyiségű madárhússal bünteti meg, ami megtizedeli a népet. Isten ugyanakkor kegyelmét is kimutatja, Mózes terheit megosztva olyan vezetőket – a hetven vént – állít a nép egyes csoportjainak élére, akik nemcsak vezetői, hanem prófétai ajándékot is kapnak (4Móz 11,4-35).

Nemcsak a nép, hanem a családtagok és közvetlen munkatársak – Áron főpap és Mirjam prófétanő – is fellázadnak Mózes ellen, ami Miriam poklosságához vezet (4Móz 12). Isten személyesen erősíti meg, hogy csupán Mózessel tárgyal színről színre, ezért Áron és Miriam szolgálata csupán alárendelt szolgálat lehet Mózeséhez képest. Mózes közbenjáró imájával eléri, hogy Miriam meggyógyul poklosságából.

Amikor a nép megérkezett az ígéret földjének határához, Mózes kiküldött egy-egy kémet minden törzsből, hogy kémleljék ki Kánaánt (4Móz 13-14). A kémek csodálatos terméseket, de rossz híreket hoznak, és Káleb, valamint Józsué kivételével mindnyájan azt hangoztatják, hogy Kánaán bevehetetlen, ezért nem lehet Izrael reménybeli otthona. Az elkeseredett nép már-már Józsué és Káleb életét fenyegeti, amikor Isten beavatkozik, megmenti a két hívő kémet, és kihirdeti a büntetést: Józsué és Káleb kivételével mindenki el fog hullani a pusztában, és csupán a második nemzedék veheti birtokba az országot. Ezért megparancsolja Mózesnek, hogy fordítsa vissza a népet, és vezesse őket ismét a pusztába. A nép ekkor kísérletet tesz az ország meghódítására, Isten támogatása nélkül azonban csúfos kudarcot vallanak (4Móz 14,39-45).

A negyven évig tartó kényszerű vándorlás első szakaszát (4Móz 15-21) kóré lázadása vezeti be, Isten a lázadás keretei között megerősíti Áron családjának papi szolgálatát (4Móz 17), tanítást közöl az elkövetett bűnök rendezésének útjáról (4Móz 15). Ha valaki nem szándékosan vétkezik, az áldozatok biztosítják számára a bocsánat lehetőségét, a szándékosan vétkezőket azonban könyörtelenül ki kell irtani a nép közül. E rendelkezések célja az elégedetlenségből fakadó lázongás megfékezése, az egység megteremtése és a nép felkészítése az ígéret földjének birtokbavételére.

E rendelkezések ellenére az elégedetlenség és a lázongás újra felütötte fejét, mos épp a vízhiány miatt lázadoztak, és sokan azt hangoztatták, hogy Izraelnek vissza kell térnie Egyiptomba (4Móz 20). Mózes – Isten parancsára – vizet fakaszt a sziklából, de türelmetlen megjegyzésével. „Hallgassatok ide, Lázadók! Fakasszunk-e vizet nektek ebből a sziklából?” (4Móz 20,10), Mózes és Áron önmagára tereli a nép figyelmét, és ezzel elmulasztja Isten nevének megdicsőítését. Ennek ára, hogy sem Áron, sem Mózes nem mehet be az ígéret földjére. Áron, nővéréhez hasonlóan hamarosan meghal (4Móz 20), Mózes elvezeti a népet Kánaán határáig, meg is pillanthatja azt, de nem léphet be oda.

A vándorlás során újabb lázadás tör ki, meg kell kerülni Edom területét, Arád és Horma városállamok királya megtámadják a népet, akik ismét ezt hangoztatják: „Miért hoztatok el bennünket Egyiptomból? Azért, hogy meghaljunk a pusztában? Hiszen nincs kenyér és nincs víz, szívből utáljuk e hitvány eledelt” (4Móz 21,5). Isten mérges kígyókkal bünteti a lázadást, de a bűnbánóknak lehetőséget ad a menekülésre. Mózesnek érckígyókat kell elhelyezni a tábor különböző pontjain, hogy azok, akiket megmart a kígyó feltekinthessenek a magasra emelt érckígyóra, és meggyógyulhassanak (4Móz 21). Jézus ezt az intézkedést példaként idézte saját keresztre feszítésével összefüggésben: „ahogyan felemelte Mózes a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie, hogy aki hisz őbenne, örök élete legyen őbenne” (Jn 3,15).

A könyvnek ezt a szakaszát két háborús cselekmény, Szihón és Óg emóri királyok legyőzése zárja, ami azt jelenti, hogy Izrael Edom földjét megkerülve, megérkezett Kánaán keleti határára (4Móz 21).

A Jordántól keletre eső területek elfoglalása
A keleti területek elfoglalásának kezdetén olvasunk Bálákról, Moáb királyáról, akit megrettentett a fegyelmezetten táborozó Izrael, és követeket küldött Bálám prófétához azzal a kéréssel, hogy nagy ajándékért cserébe átkozza meg Izraelt. Bálám története a könyv egyik legismertebb része (4Móz 22-24). Isten kétszer is megtiltja Bálámnak, hogy teljesítse Bálák kérését, ezt követi a szamár megszólalásának története, végül a próféta – átok helyett – több ízben is áldást mond Izraelre, majd hazatér.

E történet érdekessége, hogy Bálám Izraelen kívüli próféta volt, nevét egy Kr. e. 7. századból való feliratról is ismerjük. A történet segítségével ugyanakkor bepillanthatunk az áldásról és az átokról vallott korabeli felfogásba: a kimondott szó mágikus erővel hat, ezért még Isten sem engedheti meg, hogy a próféta átkot mondjon választott népére. Bálám jövendölése túlmutat a közvetlen helyzeten, messiási prófécia lett, egy olyan királyi pálcáról szólt, mellyel nemcsak egy nép felett, hanem a népek felett uralkodik Isten választottja.

Ami nem sikerült Bálámnak, az sikerült Moáb leányainak, akik elcsábították az izraeli férfiakat (4Móz 25), ez pedig nem csupán erkölcsi, hanem vallási válságot is hozott a nép életébe. A moábiak Baal-Peór isten imádói voltak, a velük való keveredés nemcsak azt eredményezte volna, hogy a nép letelepszik, és ezzel lemond az ígéret földjének birtokba vételéről, hanem azt is, hogy feladja identitását, és megtagadja küldetését: Jahve nevének megdicsőítését. Az átkot Fineás, Eleázár főpap fia távolítja el a népről azáltal, hogy az egyik előkelő zsidó férfit, és moábita ágyasát egyetlen dárdadöféssel földhöz szegezi.
Az újabb népszámlálás már az ország elfoglalásának jegyében történik, egyes törzsek meggyengültek, mások megerősödtek, de Izrael népe összességében megtartotta erejét, és készen áll arra, hogy birtokba vegye az ígéret földjét (4Móz 26). Mózes nem mehet velük, de Isten megengedi neki, hogy az Abarim (Nebó) hegyről egy pillantást vessen az országra. Mózesnek ki kell jelölnie utódját, Józsuét, aki kezdettől fogva hű szolgája volt, és Káleben kívül az egyetlen kém, aki hitt abban, hogy Isten Izraelnek adja Kánaánt (4Móz 27).

A könyvben újabb részeket találunk, melyek a szent sátorban folyó szolgálat egyes részeiről rendelkeznek (4Móz 28-30), majd kezdetét veszi a Jordántól keletre eső területek elfoglalására irányuló harc. Először Midján földje ellen indulnak, hogy bosszút álljanak azért, mert a midjániták egyesültek a moábitákkal Izrael megrontásában (4Móz 31).

Rúben és Gád törzse, valamint Manassé törzsének a fele megkedvelte a Jordántól keletre eső területeket, és azt kérték Mózestől, hogy hadd telepedjenek le ott, a Gileád földjének nevezett területen. Mózes először tiltakozik, de amikor a három törzs kijelenti, hogy harcosaik támogatni fogják a többieket a Jordán nyugati oldalán fekvő területek megszerzésében, teljesíti kérésüket (4Móz 32).
Mózes utolsó intézkedéseivel felkészíti a népet az ország elfoglalására, lefekteti a területek elosztásának szabályait, kijelöli a Léviták városait, intézkedik a menedékvárosokról, ahol megmenekülhet a vérbosszú elől az, aki nem szándékosan ölte meg felebarátját. Aki menedéket kapott, a főpap halálával teljes amnesztiában részesült, és visszatérhetett szülőföldjére.

Mózes rendelkezései előre vetítik a későbbi kudarcok árnyékát, amit majd a Bírák könyvében fogunk megismerni: „ha nem űzitek ki onnan az ország lakosait, akkor tüskévé lesznek a szemetekben és tövissé az oldalatokban azok, akiket meghagytok közülük, és szorongatni fognak benneteket azon a földön, amelyen lakni fogtok, és majd veletek bánok el úgy, ahogyan ővelük akartam elbánni” (4Móz 33,55).

Mózes 3. könyve (Leviticus)

Bibliai Szabadegyetem

Mózes 3. könyve (Leviticus) - dr. Ősz-Farkas Ernő


A régi időkben gyakran nevezték ezt a könyvet a „papok szabályainak” vagy az „áldozati törvények” könyvének. Amikor a fordítók a Bibliát héberről görögbe ültették át, Levitikon-nak, vagy Leviticusnak nevezték el, mert benne ismételten a papságról van szó, amely kizárólag a léviták törzséhez tartoztak.


IDŐSZAK
A kivonulási év 2 évében, ápr 1-máj 20 közötti 50 napnyi időszakot ölel fel, amikor felállították a szent sátrat, illetve amíg elhagyták a Sínai pusztát (Ex. 40,1-17; Num.10,11)

SZERZŐ
Az ősgyülekezet Mózest tekinti szerzőnek.

SZERKEZETE
 A vázlat szerint.
I. A szentség – Isten kívánalma
1. Áldozati törvények
2. A papság törvénye
3. Tisztasági törvények
4. Az engesztelés törvénye
II. A megszentelődés – az ember válasza
A nép megszentelése
A papság megszentelése
Az istentiszteletek, ünnepek megszentelése
Kánaán megszentelése
Odaszentelés és fogadalom

Papok – léviták: kulcsszereplők. Jelentése: aki őrzi a Tórát (tanács). A lévita tanácsot adott, elmondta hogyan kell élni.

Kulcsszó: szentség. Szent - ami Istenhez tartozik. A Leviticus meghúzza a határvonalakat. Mi tartozik a mi világunkhoz és mi az, ami felett Isten rendelkezik. A mai világ nem ismer határokat, de kiderült, hogy nem lehet büntetlenül átlépni Isten területére.


Szentségi körök az Ószövetségben

SZENT (KADOS)

Istenhez tartozó, elkülönített; az ember számára érinthetetlen terület. III.Móz.27,21

Ide tartozott: hadizsákmány, egészen égőáldozat, Tízparancsolat rendelkezései (szombat, stb).

Aki belépett erre a területre (hozzányúlt ahhoz, ami az Úré, vagy az ide tartozó parancsolatokat áthágta halálbüntetést kapott. Nem térhetett többé vissza a szentségi körbe.

KÖZÖNSÉGES

(HOL)

A kultikus törvények áthágásával vagy betegségek esetén kerültek ebbe a körbe. Pl. halott érintése, poklosság, menstruáció stb. Kultikus tisztátalanságot okozott, ami visszafordítható volt. Tisztulási folyamat és áldozat révén visszakerülhetett a „tiszta” körbe. Amikor valaki a közönséges körbe került, kirekesztették a táboron kívülre, távol került a közösségtől és a szentélytől. 

TISZTA

(TAHOR)

A kívánatos állapot kifejezője. Tiszta embernek minősült az a személy, aki engedelmeske-dett, békességben volt Istennel és az emberekkel. A közösségben (táboron belül) élt, a szentély közelségét élvezhette, áldozatot vitt. Más kifejezéssel ez volt a „salom” állapot, az egészség, lelki és fizikai egyensúly állapota.

TISZTÁTALAN

(TÁMÉ)

V.Móz.7,26

Átkozottnak vagy utálatosnak nevezi az ige azt aki ebbe a körbe került. A tisztátalan állatok húsának fogyasztása okozta ezt a tisztátalanságot, ami visszafordíthatatlan állapotot idézett elő. Ebből a helyzetből nem lehetett visszakerülni a „tiszta” körbe, ellentétben a „közönséges” állapottal, ahonnan volt visszatérés. III.Mózes 11 fejezet sorolja fel a tisztátalan állatokat.

Szombati igehirdetések 2012 első negyedévében

szombat	délelőtt	délután
jan. 7/	Úrvacsora: Árvai Attila	Árvai Attila
jan. 14/	Csizmadia Róbert (jelölőbizottság választás?)	Testvérgyűlés: Csizmadia Róbert
jan. 21/	Ömböli Gyula	Ömböli Gyula
jan. 28/	Otamo-Csizmadia Heli	Otamo-Csizmadia Heli
febr. 4/	Csizmadia Róbert	Csizmadia Róbert
febr. 11/	Gyermekvédelmi nap: Michelisz Richárd és Istvánffy Emese	Gyermekvédelmi nap: Michelisz Richárd és Istvánffy Emese
febr. 18/	Csizmadia Róbert	Csizmadia Róbert
febr. 25/	Árvai Tamás	Árvai Tamás
márc. 3/	Oppé László (Gyülekezeti választás)	Oppé László, Otamo-Csizmadia Heli
márc. 10/	Otamo-Csizmadia Heli	Otamo-Csizmadia Heli
márc. 17/	Egészségügyi nap: Dr. Gáspár Zsolt	Dr. Gáspár Zsolt
márc. 24/	Otamo-Csizmadia Heli	Otamo-Csizmadia Heli
márc. 31/	Dénes Ottó	Dénes Ottó
ápr. 7/	Úrvacsora: Csizmadia Róbert	Testvérgyűlés: Csizmadia Róbert

Mózes 2. könyve (Exodus)

BIBLIAI SZABADEGYETEM

MÓZES MÁSODIK KÖNYVE (EXODUS) - Dr. Szilvási András

Mózes második könyve nem csak a mai Bibliánknak, hanem a héber kánonnak is a második könyve. A héber kánon három fő részből áll: 1. törvény – TÓRA, 2. próféták – NEBIIM, 3. írások – KETUBIM. A Tóra, vagy Pentateuchos, az általunk Mózes öt könyvének nevezett írásokat tartalmazza (Genezis, Exodus, Leviticus, Numeri, Deuteronomium).

Az Exodus jelentősége, időkerete
A Genezis arról szól, hogy Isten teremtett egy világot, míg az Exodus szerint, Isten teremtett egy népet. Az Exodus kivonulást jelent, mivel a könyv fő témája az izraeliták Egyiptomból való kivonulása. A Pentateuchos kulcsfontosságú a keresztények számára is. Jézus követőinek első generációja nem rendelkezett az Újtestamentummal, csupán a héber Szentírás állt a rendelkezésükre, aminek a Pentateuchos volt a központi része. Az Exodust használva prédikálták az evangéliumot.
A muzulmánok úgy hiszik, hogy Isten, különböző szent könyveket küldött számtalan prófétán keresztül, mielőtt kinyilatkoztatta volna a Koránt Mohamed prófétának. Az első ezek között a törvény könyve, amit Mózesen keresztül adott. A Korán mintegy 196 alkalommal említi Mózest, és úgy írja le, mint az egyetlen prófétát, akivel Isten szemtől szemben találkozott.

A könyv jelenőségéről az is beszél, hogy hány alkalommal idézik a későbbi bibliai könyvek. Az Exodus szinte páratlan ebben a vonatkozásban is. Az ótestamentumi próféták rendszeresen visszautalnak az egyiptomi szabadításra. Az Újtestamentumban, pedig legalább 149 idézet és hivatkozás van az Exodusból. A Zsoltárok könyve és az Ézsaiás könyve még több hivatkozást tartalmaz. Az Újtestamentum nem csak idézi az Exodust, hanem a szókincsét is széles körben használja.
Az Exodus, de az egész Pentateuchos névtelen, vagyis nem nevez meg szerzőt. Egy régi tradíció viszont ezt a könyvet Mózes nevéhez köti. Az Újtestamentum is Mózes könyvének feltételezi.
Az Exodus kétféle írást tartalmaz: elbeszélést és jogi írásokat. Alapvető szerkezetét az elbeszélés adja meg, de ezek tele vannak tűzdelve különböző jogi szövegekkel és törvényekkel. A törvények nem érthetők meg az elbeszélések nélkül. Nem csak azért, mert a történelmi és kulturális hátteret biztosítják a különböző törvényekhez és rendeletekhez, hanem mivel a törvények csak az izraeliek Istennel szerzett tapasztalatának az összefüggésében érthetők meg. Komoly félreértések származnak, ha a törvényeket az isteni szabadítás történetéből kiragadva próbáljuk értelmezni.

Nincs könnyű dolgunk, amikor az Exodus eseményeinek az időkeretét akarjuk meghatározni. Az 1Kir 6,1-ben található adatokból kiindulva az Exodus idejét a 15. század közepére tehetjük. Ez a tradicionálisan elfogadott, korai kivonulási dátum. Eszerint a hébereket sanyargató fáraó I. Tutmózisz volt, és Mózes II. Amenhotep fáraó előtt jelent meg a követeléseivel. (18. dinasztia)
A történet-kritikai bibliamagyarázat képviselői egy másik dátumot képviselnek. 2Móz 1,11-ben említett Ramszesz építéséből kiindulva, arra gondolnak, hogy ez az új főváros építéséről szól. Ebben az esetben az elnyomó fáraó I. Széthi volt és fia II. Ramszesz lenne, aki szembesült a csapásokkal. Ebben az esetben a kivonulás 1290-ben lehetett (19. dinasztia). Ez utóbbi nézetet terjesztette el a népszerű kultúra a filmeken keresztül. A bibliai szövegek a korábbi kivonulást támasztják alá.

Az Exodus főtémái
Ígéret és beteljesedés – Isten ígéretei az egész Tóra egyik fő témája. Az Ábrahámnak adott ígérettel kezdődik a Genezisben, és újra és újra ismétlődik. A szabadítás alapjául Isten múltban adott ígérete szolgál. Minden ígéret az alábbi szekvenciát követi: Isten ígéretet ad, vagy megismétli a korábbit, de különböző akadályok lépnek fel, amelyek hátráltatják a megvalósulást. Isten azonban nem adja fel, hanem kitart, és a hűségét valamint a hatalmát gyakorolva beteljesíti a fogadását. Isten győzedelmeskedik mind az Ábrahám családjában belülről tapasztalható oppozíció, mind a külső ellenség akadályozása ellenére.

A szövetség – Az ígéret és beteljesedés témájához szorosan kapcsolódik a szövetség gondolata. Maga a szó egy formális megállapodást jelent két fél között. A megegyezés időnként nagyon részletesen kidolgozott kötelezettségeket és kiváltságokat tartalmaz a két fél részéről. A megtört szövetséget gyakran megújítják, mint pl. Exodus 34-ben az aranyborjú imádása után.
A Tízparancsolat - A szövetség kapcsán külön kell beszélnünk a Tízparancsolatról is. A Sínai hegyen kötött szövetség tartalma nem volt új az emberiség számára. A korábbi szövetség megújítása volt ez egy speciális népcsoport felé, így rendelkezései korábban is érvényben voltak. A Sínait követő szövetség-megújításokban sem újabb feltételeket látunk, hanem az eredeti megerősítését és kiteljesítését. Maga Jézus mondta: „Nem azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem, hanem hogy betöltsem azokat” (Mt 5,17).

Jahwe hatalma – Az Exodus nagyszerűen mutatja be Izrael Istenének hatalmát. A legfőbb bizonyítéka ennek maga a szabadítás, de sok kevésbé hatalmas tetten keresztül is megnyilvánult. Megáldotta a bábákat, akik nem ölték meg a fiúgyermekeket, csodákat mutathatott be Mózes, az Egyiptomot sújtó tíz csapás, és a pogány népek kiűzése Kánaánból. Miközben a nyugati gondolkodásunknak komoly kérdései vannak Isten igazságosságával kapcsolatosan, a gyenge és kiszolgáltatott Izrael számára különösen fontos volt Isten hatalmának ilyen megnyilatkozása. Tapasztalniuk kellett, hogy valóban képes megmenteni őket.

Jahwe jelenléte – Izrael Istene nem egy távoli, érdektelen lény. Nagyon közel jön a népéhez. Ez a közelség az alapja a szerető és hatalmas cselekedeteinek. Ott van a bábák mellett (1,20-21), látja Izrael elnyomatását (2,24-25), megjelenik Mózesnek Midiánban (3,1-), találkozik népével a Sínai mellett, és válaszol Mózesnek a mennydörgésben (19,17-20). A csúcspont a 40. fejezetben jön el, különösen a 34-38. versekben. A szent sátor építése befejeződik, és a felhő betakarja azt, miközben Isten dicsősége betölti a hajlékot. Isten láthatóan is eljött, hogy népe között lakjon. Amikor a felhőoszlop elindul, a nép követi azt. Az Isten népének megteremtése itt éri el a csúcspontját, amikor megalapozza az állandó jelenlétét. Ez történt meg az Újtestamentumban Krisztus Szentlélek általi jelenlétében az egyházban, és ez valósul meg a második advent után is, amikor „az Isten sátora az emberekkel lesz” (Jel 21,2).
Izrael törékeny válasza – Az Exodus folyamatosan emlékeztet az Isten hűséges tettei és népének hűtlen válasza közötti feszültségre. Isten táplálja a népet – ők elégedetlenkednek. Isten hatalmasan megjelenik a Sínain – a nép fél újra személyesen látni. Isten minden szükségletüket kielégíti, de mihelyt Mózes elhagyja őket, azonnal bálványt építenek. Bármennyire gyengék, zúgolódnak, elbuknak, Isten mégis hűséges marad, és próbálja megértetni velük a kegyelmét.

Összefoglalva, az Exodus nem csak a múlt csodálatos története, amely évezredeken át, éltetett egy népet, hanem Isten cselekvésének a története. Mi több, Isten cselekvésének mintája, Isten szabadító tettének állandó forgatókönyve, s mint ilyen érdemes arra, hogy alaposan ismerjük és a megfelelő szerepet vállaljuk Isten megmentő drámájában.

Bibliai Szabadegyetem 4. félév

február 1.: Pál első levele a thesszalonikabeliekhez - Dr. Szigeti Jenő
február 8.: Pál második levele a thesszalonikabeliekhez - Zarkáné Teremy Krisztina
február 15.: Pál első levele Timótheushoz - Csizmadia Róbert
február 22.: Pál második levele Timótheushoz - Dr. Tokics Imre
február 29.: A zsidókhoz írt levél - Fekete István
március 7.: A zsidókhoz írt levél - Csizmadia Róbert
március 14.: Jakab levele - Ócsai Tamás
március 21.: Péter első levele - Ősz-Farkas Ernő
március 28.: Péter második levele, Júdás levele - Dr. Szilvási András
április 4.: János apostol első levele - Dr. Tokics Imre
április 11.: János apostol második és harmadik levele - Zarka Péter
április 18. : A jelenések könyve (Bevezetés és 1-3.) - Csizmadia Róbert
április 25. : A jelenések könyve (4-11) - Dr. Szilvási József
május 2.: Jelenések könyve (12-22)  - Dr. Szilvási József
május 9.: Fórum - Zarka Péter

Mózes első könyve

BIBLIAI SZABADEGYETEM 

Mózes első könyve (Genezis) - Dr. Tokics Imre

A könyv elnevezése

Genezis az emberiség, illetve az izraeli ősatyák történeteit eleveníti meg, a világ teremtésétől kezdve az Egyiptomba való letelepedés időszakáig. Genezis az ötkötetes Pentateuchos első könyve. Az Írás a világ teremtésével kezdi mondanivalóját, majd Jákob temetésével fejeződik be. Az 1-11. fejezet az ún. „Őstörténet”, melyet az ábrahámi történetek követnek.

Genezis szó jelentése: kezdet, eredet. A héber Bibliában a „Berésit” elnevezéssel találjuk meg. A Károli Bibliában Mózes első könyvének van nevezve. Szerzője: Mózes, akinek neve egyiptomi eredetű, azonban héberül is van jelentése: „vízből kihúzott”. Mózes személyéről egyetlen forrásunk van, a Szentírás, hiszen sem izraeli, sem egyiptomi szövegek nem említik meg a nevét. S ez nem furcsa, hiszen személyével hozható kapcsolatba a nagy nemzeti katasztrófa, amikor a rabszolganép elmenekült Egyiptomból, az elsőszülöttek halála árán.

Keletkezése

Az ötkötetes mű bevezetője a Genezis. Szerzőségével kapcsolatban nagyon elterjedt az, hogy nem Mózes az írója. Négy forrást említenek meg a szövegekben: Jahvista, Elohista, Deuteronomista, valamint Papi. Mózes különböző hagyományanyagokat, és szakkifejezéseket használt fel, azért, hogy mind a 12 törzs elfogadja az általa írt könyvet; mely nem jelenti azt, hogy évszázados fejlődési folyamat eredménye lenne a könyv. Évezredes szájhagyományt is felhasznált a hatalmas mű megírásához, többek között az Ábrahámmal kapcsolatos szövegeknél, a teremtéstörténetnél, az ősi hely- és földrajzi neveknél. A mai tudomány mindenekelőtt hosszú keletkezéstörténettel számol a Pentateuchos estében, de ez azonban nem tartható. Meg kell említeni, az úgynevezett dubletteket, mely két, vagy több hagyomány egybecsiszolásával alakult ki, továbbá a héber költészet is szívesen felhasználja ezeket az eszközöket. A pusztai vándorlás alatt Mózes írta a többi négy könyvvel együtt a Genezis könyvét, melyet pontosan megőriztek a törzsek, majd másolták és továbbadták az utókornak, legvégül a maszoréták punktációval látták el és a Kánon részévé vált.

Teológiai jellegzetességei

Teremtéstörténettel kezdődik, 1Mózes 1,1-2,4a-ig. Berésit (kezdetben) szó egyetlen kivételtől eltekintve (Ézsaiás 46,10) mindig státus constructusban áll (birtokviszonyban). Fordítása: Teremtés kezdetén. A teremtés hat nap alatt zajlik le, ezáltal ritmikus szerkezetet kap a szöveg. Érdekes megjegyezni, hogy a 3. és a 6. napon egyaránt 2-2 teremtési esemény történik. Az este és reggel kifejezés refrén csodálatos költői ritmusba helyezi el az egész fejezetet. Mégsem egyszerű költői szerkezettel állunk szemben, ahol a ritmus fontosabb lenne, mint maga a mondanivaló.

Több látszólagos ellentmondással is találkozhat a kedves olvasó, melyet értelmeznünk kell. Többek között a negyedik napon található a Nap, a Hold, és a csillagok teremtése. Mi volt eddig a világossággal? A JHVH szó ősi jelentése közelebb visz bennünket a végső megoldáshoz: Tűz, Világosság. A csillagok sem az emberi sorsot határozzák meg, mint ahogy a sumér kultusz tanította, hanem az éjszakát jelzi.

Az ’asza’ (csinálni) és a ’bara’ (teremteni) kifejezések használata eltérő. Az állatoknál a ’bara’ kifejezés található, az embernél a rxy „jácar” (formálni) kifejezést alkalmazza. Az ember: az Elohím (Isten) képmása. A képi ábrázolás ugyan tiltott volt már a mózesi időben is, akkor miként lehet az ember Isten képmása? Az ember Isten árnyéka (celem), mely a Teremtőre úgy hasonlít, mint az árnyék az azt okozó valóságra. Egy másik hasonlat szerint, mint a kép arra, akiről megfestették. Az ember a természet része, földből vétettünk, rxy/”jácar” (formálni). Az egymás mellé rendeltség is itt jelenik meg. Az ókori gondolkodásban ez teljesen elképzelhetetlen lett volna. Amennyiben a Pentateuchos fejlődés eredménye lenne, semmiképp nem találhatnánk benne ilyen forradalmian új gondolatokat. Ádám: hármas jelentésárnyalata: vörös, ember, termőföld.

Ábrahámi történetek

Ábrahám elhívása Hárán városából történt – amely mérhetetlen sok lemondással járt –, mely nem csupán szegényítette, hanem gazdagította is a pátriárkát. Az áldás jelentősége a teremtéssel kezdődik és itt folytatódik. Isten ígérete: nagy néppé válik Ábrahám családja, azonban nincs fiú utódja. Sára, a feleség Ábrahámhoz adja szolgálóját Hágárt, a Hammurapi törvényének 146 §-a alapján, ugyanis ha nincs utód a törvényes feleségétől, akkor az felajánlhatja szolgálólányát ágyasnak, akitől végül Ismael megszületik. Végül Izsák megszületését követően beteljesedik az ígéret, nevének jelentése: „nevetés”. Ábrahámnak ez a nagy próbája, vajon képes lenne-e bármit feláldozni Istenért. Jahve a fiát, Izsákot kéri tőle égőáldozatként, amit az idős pátriárka kész meg is tenni, azonban Isten angyala megállítja Ábrahám felemelt kezét. Izsák és Rebeka házassága az isteni gondviselés és titokzatos áldás megnyilvánulása. Jákob és Ézsau harca és küzdelme, az elsőszülöttségi jog megvásárlása és az atyai áldás csalás útján való megszerzése nem függetleníthető a gondviseléstől.

Jákob és fiai

Jákob esetében ugyanaz a helyzet áll elő, mint Ábrahámnál, hosszú ideig nem született gyermeke. Végül négy feleségétől (Lea, Zilpa, Ráhel, Bilha) 12 gyermek látta meg a napvilágot, az elsőszülött Rúben volt.

József elkényeztetett fiatal, akit testvérei egy kútba dobtak, majd félve a testvérgyilkos-ságtól, inkább eladták rabszolgának Egyiptomba. József hithűsége miatt börtönbe került, de később az isteni gondviselés folytán a Fáraó bizalmasává vált. Családot alapított. Egyszer azonban az éhség elől menekülő idegenekben felismeri testvéreit. Felfedi magát számukra, majd az édesapját és az egész családját Egyiptomba hívja, ahol nagy néppé válnak. Később meghal az idős családfő – Jákob, akit végakarata szerint – a kánaáni makpélai barlangba temetnek el, Ábrahám és Izsák mellé.

Itt jegyezzük meg, hogy Jákob testét – egyiptomi szokásoknak megfelelően – mumifikál-ták. Az 50. fejezet leírása az első írott emlék arról, hogy a Nílus-menti országban miként zajlott a halott mumifikálása. A könyvben részletesen olvashatunk arról, hogy a balzsamozás negyven napig tartott, melyet szakképzett orvosi csoport végzett el, majd az ún. siratás időszaka következett, mely hetven napon át tartott.

A testvérek féltek József megtorlásától. Azonban az atya temetésén József nagylelkűsége isteni gondviselésként jelenik meg a testvérek életében. A könyv József halálával fejeződik be, mely egy nagyon érdekes szokást rögzít le. Olvashatunk arról, hogy József hogyan végrendelkezett arról, hogy halálát követően a csontjait majd vigyék el az utódok akkor, amikor Isten meglátogatja Izraelt és kivonulnak Egyiptomból az Ígéret Földjére.